HOFI GÉZA

— mesélő asztal —

Ha az asztalok mesélni tudnának… Ennél az asztalnál Hofi Géza – Pincérvizsga elméletét is hallhatnánk.

A legendák örökké élnek!

– Mesélő asztal hofi gézáról –

Ha az asztalok mesélni tudnának, ennél az asztalnál
talán mosolyogva hallgatnánk a múlt történeteit.

Dunaparki asztalunk még ma is emlékezik.

Foglalj asztalt Hofi Géza asztalához!

Megjegyzésbe írd be: Hofi Géza asztala

Hofi Géza (1936–2002)

Kossuth-díjas humorista, előadóművész, a magyar kabarétörténet legnagyobb hatású alakja
Dunapark történetek, mesélő asztalok Hofi Géza

Élete – A gyári munkástól a nemzet Kossuth-díjas humoristájáig

Hoffmann Géza néven született Budapesten. Fiatalon a Kőbányai Porcelángyárban dolgozott, miközben Rózsahegyi Kálmán színészképző iskolájába járt.

  • A Debreceni színháztól a Mikroszkópig: Karrierje lassan indult, színházi felvételijei nem sikerültek, így vidéki színházakban és a debreceni Csokonai Színházban játszott epizódszerepeket. Az igazi áttörést a ’60-as évek végén a televíziós és rádiós kabarék hozták meg számára.
  • A nemzet szelepe: 1969-től a Mikroszkóp Színpad, majd a Madách Kamara tagjaként évtizedeken át játszotta önálló estjeit (pl. Élelem bére), amelyeket százezrek néztek meg. A szocializmus időszakában egyedülálló módon formálta meg az elnyomás elleni görbe tükröt: a hatalom és a nép közötti legfőbb politikai és társadalmi „szelepévé” vált. 2002-ben hunyt el Budapesten.
Újlipótvárosi kapcsolódása

Hofi Géza saját otthona 34 éven át a belvárosi Anker-palotában volt, ám édesanyja élete utolsó éveiben a Pozsonyi úti Dunapark-házban lakott, közvetlenül a kávéház feletti tömbben. Emiatt Hofi szinte napi rendszerességgel fordult meg Újlipótvárosban. A Pozsonyi út, a Duna-part és a kerület polgári közege élete és családi látogatásai révén szervesen hozzátartoztak a mindennapjaihoz.

Kötődése a Dunapark Kávéházhoz

Mivel édesanyját látogatta a házban, a földszinti Dunapark Kávéház és annak terasza Hofi legfőbb pihenő- és törzshelyévé vált a kerületben. A ’70-es, ’80-as és ’90-es években a kávéház személyzete és a helyi lakók rendszeresen találkoztak vele a teraszon, ahol szívesen elbeszélgetett a helyiekkel, merítve a mindennapi emberi sorsokból és történetekből.

  • A kávéház mint alkotóműhely: Mint oly sok kortársa, ő is a kávéházi asztalnál írt, olvasott és dedikált. A Dunapark világos, Duna felé néző terei és a terasz nyugalma természetes közeget biztosítottak számára.
  • Társasági élet és menedék: A Dunaparkban találkozott barátjával és mecénásával, Hatvany Lajossal is. A II. világháborút követő nehéz években a Dunapark jelentette a folytonosságot és a polgári világ megőrzött szigetét a költő számára.
Kávéházi anekdoták és legendák
    • A „Hofi-fröccs” és a rögtönzött műsor: A ’80-as években Hofinak volt egy törzsasztala a teraszon. A pincérek tudták, hogy ha leül, hozzák a kávéját meg a kisfröccsöt. A legenda szerint egyszer egy vidéki házaspár ült a szomszéd asztalnál, és a férj suttogva mondta a feleségének: „Te, ez kiköpött Hofi Géza, csak sokkal elnyűttebb!” Hofi meghallotta, átfordult hozzájuk: „Uram, maga meg kiköpött a szocialista ipar csődje, mégse szólok egy szót se!” A férfi annyira megörült a poénnak, hogy az egész kávéháznak meghívott egy kör italt.
    • A pincérvizsga: A Dunapark egyik fiatal tanuló pincérje annyira izgult, amikor először szolgált fel Hofinak, hogy a tálcán remegő csészékből melléfolyt a kávé. Hofi megveregette a fiú vállát: „Ne izgulj, öcsém! Ha a Mikroszkópban én is így remegnék, a Kádár már rég visszahozta volna a tizedpénzt. Inkább hozz egy ruhát, aztán letöröljük együtt!” – és állítólag Hofi maga törölte le az asztalt a fiúval.
    • Zenei végszó Máriás Zoltánnál: Ha Hofi beugrott a Dunaparkba, a kávéház bárzongoristája, Máriás Zoltán a zongorán lekövette a poénjait. Ha Hofi viccelődött, Máriás a háttérben komikus zenei tusokkal kísérte a humort. Hofi egyszer felkiáltott: „Zoli, te nem zongorista vagy, hanem egy billentyűs cselszövő!”
Kép forrás: Fortepan / Szalay Zoltán