Páger Antal

• Mellőzöttség és emigráció: A II. világháború alatti jobboldali politikai szerepvállalása és filmjei miatt 1945-ben elhagyta az országot, Argentínában élt.
• A nagy visszatérés: 1956-ban hazatért Magyarországra, és a Vígszínház vezető művésze lett. A közönség azonnal megbocsátott neki. 1964-ben a Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a Legjobb Férfi Alakítás díját a Hattyúdal című filmben nyújtott alakításáért (Tamburás szerepében).

Újlipótvárosi kapcsolódása

Hazatérése után Páger Antal élete ezer szállal kötődött Újlipótvároshoz és a Vígszínház környékéhez. A Pozsonyi út polgári eleganciája és a Duna-part közelsége miatt a negyed a mindennapi életterévé vált.

Kötődése a Dunapark Kávéházhoz

Páger Antal a Vígszínház nagy generációjának tagjaként a Dunapark Kávéház egyik legillusztrisabb törzsvendége volt:

• A színház és kávéház tengelye: Próbák után vagy az esti előadások előtt/után Páger rendszeresen megfordult a Dunaparkban, amely a vígszínházi művészek „második otthona” volt.
• Közösségi jelenlét: Páger karizmatikus alakja és szivarfüstös jelenléte a Dunapark Kávéház teraszán az ’60-as és ’70-es években a Pozsonyi út utcaképének meghatározó színfoltjává vált.

Kávéházi anekdoták és legendák

• A szivar-teszt: Páger imádta a jó szivarokat. A Dunaparkban keringő sztori szerint ha nem tetszett neki egy színdarab, amit a rendező a kávéházi asztalnál próbált eladni neki, meggyújtott egy vastag szivart. Ha a beszélgetés végére a szivar magától elaludt, Páger felállt és azt mondta: „Látod, fiam? Még a szivarom is bealudt ettől a drámától. Ezt nem játszom el!”
• A leintett taxis: Egy nyári estén Páger a Dunapark teraszáról akart hazamenni. Leintett egy taxit a Pozsonyi úton, de a sofőr meglátva őt felkiáltott: „Tóni bátyám! A maga vendége vagyok, hova megyünk?” Páger beült: „Oda a túloldalra, a park szélére, de lassan menjünk, mert még nem szívtam le a szivaromat!” A taxi tíz kilométeres sebességgel gurult le azt a fél utcát.

Kép forrása: Fortepan / Hunyady József