ASZTALFOGLALÁS

SZÉP ERNŐ

— mesélő asztal —

Ha az asztalok mesélni tudnának… Ennél az asztalnál Szép Ernő gombkötő kalandjait is hallhatnánk.

A legendák örökké élnek!

– Mesélő asztal szép ernőről –

Ha az asztalok mesélni tudnának, ennél az asztalnál
talán mosolyogva hallgatnánk a múlt történeteit.

Dunaparki asztalunk még ma is emlékezik.

 

Foglalj asztalt Szép Ernő asztalához!

Megjegyzésbe írd be: Szép Ernő asztala

ASZTALFOGLALÁS

Szép Ernő (1884–1953)

Költő, író, drámaíró, a pesti kávéházi líra és melankólia örök szimbóluma
Dunapark történetek, mesélő asztalok Szép Ernő

Élete – A huszti származástól a pesti flaszterig

Szép Ernő 1884-ben született Huszton, szegény zsidó iparoscsaládban. Pályája Debrecenből indult, ám igazi szellemi otthonára Budapesten talált a 20. század első évtizedeiben.

  • A kabaré és a Nyugat vonzásában: Fiatalon csatlakozott a pesti irodalmi élethez. A Hét és a Nyugat munkatársa lett, miközben a korabeli kabaré szórakoztató, mégis költői világának egyik legkeresettebb szerzőjévé vált.
  • Főbb művei: Lírája mellett regényei és drámái tették halhatatlanná. A Lila ákác (1919) a pesti polgári világ és a szerelmi elvágyódás örökérvényű regénye lett. Színpadi művei – mint a Patika vagy a Vőlegény – a magyar drámairodalom klasszikusai.
  • Próbáltatások és az Emberszag: Bár egész életében kívül állt a politikán, származása miatt a II. világháború idején munkaszolgálatra kötelezték, és csillagos házba kényszerült. A vészkorszak dehumanizáló tapasztalatait a megrázó, mégis mélyen humánus Emberszag (1945) című regényében örökítette meg. 1953-ban hunyt el Budapesten, elfeledve és szegénységben, ám életműve az utókor számára az egyik legértékesebb irodalmi örökség maradt.
Újlipótvárosi kapcsolódása

Szép Ernő életformáját tekintve igazi modern nomád és pesti bohém volt: évtizedekig élt szállodákban, kávéházakban és bérelt szobákban. Amikor az 1930-as években kiépült a modern, art deco stílusú Újlipótváros, a környék azonnal vonzani kezdte a korabeli művészvilágot.
Újlipótváros polgári nyugalma, a Pozsonyi út árnyas platánfái, a Duna-part közelsége és a Margitsziget látványa pontosan azt az atmoszférát nyújtották, amelyben Szép Ernő otthon érezte magát. A negyed az író mindennapi bolyongásainak, magányos Duna-parti sétáinak és megfigyeléseinek legfőbb helyszínévé vált.

Kötődése a Dunapark Kávéházhoz

A Pozsonyi út 38–42. szám alatt megnyílt Dunapark Kávéház a negyed koronaékszere lett.

Szép Ernő számára a Dunapark nem pusztán egy vendéglátóhelyet jelentett:

  • A kávéház mint alkotóműhely: Mint oly sok kortársa, ő is a kávéházi asztalnál írt, olvasott és dedikált. A Dunapark világos, Duna felé néző terei és a terasz nyugalma természetes közeget biztosítottak számára.
  • Társasági élet és menedék: A Dunaparkban találkozott barátjával és mecénásával, Hatvany Lajossal is. A II. világháborút követő nehéz években a Dunapark jelentette a folytonosságot és a polgári világ megőrzött szigetét a költő számára.
Kávéházi anekdoták és legendák
  • A gombkötő kaland: Szép Ernő híres volt arról, hogy apró dolgokon tudott órákig elmélkedni. A legenda szerint egyszer a Dunapark teraszán ülve elhagyta a kabátjáról az egyik gombot. Odahívta a pincért, és azt mondta: „Látja, ez a gomb most elment világot látni a Pozsonyi úton. Maga szerint eljut a Duna-partig, vagy elüti egy autóbusz?” A pincér felvette a ritmust: „Szerintem a Szent István parkban pihen meg, művész úr.” Másnap a pincér odatett egy ugyanolyan gombot Szép Ernő asztalára: „Visszajött a parkból, nagyon elfáradt.”
  • Az ingyen szódavíz: A háború utáni szegényes években Szép Ernőnek gyakran egy fillérje sem volt. A Dunapark személyzete annyira tisztelte, hogy amikor beült az ablak melletti asztalhoz, szó nélkül kivittek neki egy nagy üveg hideg szódavizet meg a friss újságokat. Amikor az író bocsánatkérően mondta, hogy nem tud fizetni, a főpincér így felelt: „Művész úr, a jelenléte emeli a hely fényét. Mi tartozunk önnek!”